Bérlakás-park Beston-módra
Az építőipari szakma egyre türelmetlenebbül várja az állami bérlakás-program beindulását. Az egyesületek mellett a Beston építési rendszert kitaláló civil innovációs egyesülés is előállt saját javaslataival.
A bedőlt devizahitelesek Ócsán épülő bérlakás-telepével kapcsolatban újult erővel veti fel az építőipari szakma, hogy tényleg szükség lenne államilag ösztönzött bérlakás-építésre. Mint ez közismert, a jelenlegi önkormányzati bérlakás-helyzet – akár szociális, akár üzleti alapon üzemeltetett lakásokról van szó – lesújtó állapotban van.
A Beston Monolit Ház civil egyesülés egy olyan összefogást testesít meg, amely egyedi és forradalmi technológiával szeretne segíteni a rászorulókon, legyenek azok devizahitelesek, otthontalanok, lakásra vágyók vagy kitörni akarók. A fő cél az, hogy mindenki jó minőségű, biztonságos és olcsón felépíthető illetve üzemeltethető épületben tudjon élni. A civil egyesülés szakértői több éves kutatómunka és tervezés után összeállítottak egy Bérlakás-park Operatív Programot.
Ennek lényege, hogy az általuk javasolt technológia segítségével olcsón és gyorsan (60 nap alatt) katasztrófa-biztos családi házakat lehet felépíteni önkéntesek és közmunkások segítségével, instruktorok vezetésével.
E családi házak igen alacsony rezsivel üzemeltethetőek, főként egyszerű energia-visszanyerő berendezések (födém, fal hűtés-fűtés, napkollektor) beépítésével. Emellett ellenállnak árvíznek, jégverésnek, tűznek, szélviharnak, villámcsapásnak és nehezen rongálhatók. A civil egyesülés tervei szerint az egyedi technológiával készült családi házak önkormányzati tulajdonba kerülnének, melyekbe a rászorulók bérlőként költözhetnének be.
A különböző statisztikai felmérések egyébként azt mutatják, hogy ma Magyarországon a rendelkezésre álló bérlakások száma alig negyede a szükségesnek. A teljes bérlakás-szektorban az önkormányzati bérlakások aránya mintegy 4 százalék, míg Nyugat-Európában ugyanez az arány átlagosan 16 százalékot tesz ki. Az elmúlt húsz évben az önkormányzati bérlakások száma 720 ezerről 140 ezerre zsugorodott, miközben ugyanezen időszakban mindössze 40 ezer új lakás épült.
Ráadásul e közel 140 ezer bérlakás fele elfogadhatatlan minőségű, még alapvető komforttal, például önálló mellékhelyiséggel sem rendelkezik. Ma szociális bérlakásban élni általában egyet jelent a perifériára való szorulással. Az önkormányzatok pedig amúgy sem érdekeltek az állomány bővítésében és fenntartásában, noha a szűkös és rossz kínálat nem csak a szociálisan rászorulókat érinti. A tisztes, megfizethető bérlakások hiánya emberek, családok ezreinek jelent problémát.
A Beston programja abból indul ki, hogy az adott önkormányzat tulajdonában lévő területen kellene létrehozni és üzemeltetni bérlakásokból álló parkot, ill. parkokat.
A szakértők pavilonjellegű, földszintes épületsorokat javasolnak holland, dán mintára, saját kis kerttel. A lakások mellett óvodát, bölcsődét, játszótereket, üzlethelyiségeket is lehetne építeni. Egy központi, a Beston által javasolt, speciális önkormányzati üzemeltetési technológia révén lehet biztosítani a lakó- és üzemeltetési költségek folyamatosan alacsony szinten tartását. A lakók, illetve a bérlők a házirendet szigorúan betartva élnének a településen. Így érhető el ugyanis, hogy a lakókörnyezet élhető, illetve fenntartható legyen, és hogy a lakók közösséggé formálódjanak, elkerülve az eddigi rossz példákat. A tervek szerint azok válhatnának bérlővé, akik saját maguk aktívan részt vesznek a lakások építésében, akár közmunkásként, akár önkéntes munkavállalóként. Az épületek létrehozásában résztvevők közmunkájukkal illetve szakmunkájukkal olyan bérleti jogot szereznek, mellyel tartósan megoldódható lakáshelyzetük.
A park lakói aktívan részt vesznek a közösség életében, és rendszeres társadalmi munkával (például lombgyűjtéssel, takarítással, hó-eltakarítással) hozzájárulnak a házirend betartásához.
Ki lehet egy ilyen lakóparkban bérlő? Például olyan otthont kereső emberek, akik szociális szempontból rászorulóknak számítanak, készek változtatni helyzetükön – akár önkéntes építőipari munkavállalással a létrehozandó épületeknél -, hajlandók beilleszkedni egy közösségbe, és kezükbe szeretnék venni saját sorsuk alakítását.
Az építkezés során alkalom nyílna arra, hogy egy-egy új szakmát is betanuljanak, így például az ácsmesterséget, festés-mázolást, építőipari karbantartást vagy a burkolást. A program készítői úgy látják, önmagában a munkavégzés, és az egyéni részvétel fontossága növeli az ember önbecsülését. Az új településrész, lakóközösség létrehozásával új munkahelyek is keletkeznek, hisz szükség lesz például orvosra, tanárra, rendőrre, eladóra stb. így szolgálati lakások építésére is sor kerülhet majd. Ha a program sikeres lesz, továbbvitele újabb és újabb munkahelyeket generál, és a meglévőknek is folyamatos feladatot biztosít.
A házak felhúzására a már bevált Beston-know-how-n alapuló monolit vasbeton építési technológiát javasolják. E technológia segítségével illetve a Holcim Hungária Zrt. és Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat támogatásával három család házát építették újra Felsőzsolcán a 2010-es árvíz után – mondja Borlói Dániel, a Beston Monolit Ház képviselője.
Persze felmerül a kérdés, hogy mindezt miből lehet megvalósítani, amikor az önkormányzatok amúgy is pénzszűkében vannak. A Beston szerint állami és önkormányzati segítség mellett uniós, regionális kistérségi és szakmai (oktatási, energetikai, környezetvédelmi) pályázatok adhatják a források egy részét. A javasolt technológia egyszerűségénél fogva az erre vállalkozó közmunkásokat is foglalkoztatni lehet, valamint hat hónap alatt betanítható munkást is képezhetnek önkéntesekből, közmunkásokból, természetesen szakemberek bevonásával és irányításával, akiket a szabad kapacitású építőiparból lehetne átirányítani.
A támogatás nem pusztán pénzben testesülhetne meg, hanem eszközökben, alapanyagokban, adományokban is. A lakósejtek építésében érdekeltté lehetne tenni olyan vállalkozásokat, mint például a közműszolgáltatók, építőanyag-, alapanyag-előállítók, energetikai vállalkozások, helyi vállalkozók, multinacionális cégek és pénzügyi szolgáltatók is.
A monolit vasbeton technológia leírása: Az épületek vasbeton alapozást kapnak. A főfalak nagytáblás zsalurendszerrel készülnek, amelyek közé betont öntenek, és ezt vasalással erősítik. A homlokzat minimum 16 centiméter hőszigeteléssel készül és az alacsony hajlásszögű, vastag hőszigeteléssel ellátott tetőszerkezet is vasbetonból épül a gyorsaság és a katasztrófabiztosság fokozása érdekében. A belső válaszfalak gipszkartonból készülnek, a könnyebb variálhatóság és a későbbi térváltoztathatóságok miatt.
Eredeti cikk: itt.
