Monolitház

Egy régebbi újságcikkünk, ami még ma is akutális:

1. rész:

Energiatakaréskos fűtési/hűtési megoldások családiház-építkezéseknél

Egy új épület megtervezésénél a hőszigetelési tulajdonságokat figyelembe kell venni. Ez az állítás ma már szinte közhely, de ha belegondolunk abba, hogy a háztartási energiahordozók milyen mértékben drágulnak, akkor érdemes elgondolkodni, hogy egy otthon kialakításánál különös figyelemet érdemel az épület energiahasznosítása.

Több házat építettünk, ahol már a tervezéskor a jó energiahasznosítást tűztük ki célul.

Az egyik ilyen jól sikerült épület egy 350m2 alapterületű (pince, földszint, első emelet, padlástér) ház volt. A monolit vasbeton szerkezetű családi ház energiarendszerének kialakrtására és hasznosítására egy régi módszer újragondolásával jutottunk el.

Tudjuk, hogy az emberek többsége idegenkedik a betonból épült háztól, mivel előítéletek és beidegzősek folytán a rosszul szigetelt hatalmas lakótelepek jutnak az eszükbe. A betont, mint építőanyagot ridegnek, hidegnek tartják, és ezt hátrányul róják fel. Az igen jó hővezető és hőtároló képessége esetünkben a falfűtés és hűtés miatt erénnyé vált, és így a belőle megépített ház télen meleg, nyáron hűvös, kényelmes és roppant energiatakaréskos. Az építendő háznak több elvárásnak kellett megfelelnie.

A legjobb komfortérzetet az adja, ha télen minden pontján egyenlő hőmérséklet, azaz meleg, nyáron pedig „légkondícionálnt”, hűthető legyen, de mindez a lehetőségekhez képest a legenergiatakarékosabb, tehát olcsó megoldással legyen elérhető!

A ház külső határoló falait – mint a fentiekben jeleztem – monolit vasbeton szerkezettel építettük, mely a következőképpen készült: egy falzsalurendszerrel felépítettük a határolófalakat, melybe azonnal, egy munkafázisban beletettük a vizet, a villanyt, a fűtést, a telefont, a tv-antennát és az (egyedi megoldású) falfűtést.

A födémekbe pedlófűtésszerűen szintén fűtőcsöveket helyeztünk el. A külső falak vastagsága 15 cm vastag beton, plusz 10 cm hőszigetelés, így az általánosan megszokott 38-as falszerkezettel szemben, a nettó lakásterület lényegesen nagyobb lett, jobb hőszigetelési értékekkelés egy óriási hőtároló kapacitású falszerkezettel. A házat egy 30 kW teljesítményű kombikazán fűti, télen hőcserélőn kersztül juttatjuk a falban lévő csőhálózatba a fűtővizet. A 25-30 ºC-os fűtővíz keringetésével a ház leghidegebb pontján is 20 ºC-os a hőmérséklet és a sugárzó hőhatás miatt a benn lakóknak mindenhol kellemes meleg érzetük van.

Nyári időszakban, 30-35 ºC-os kánikulában 15-20 ºC-os vizet vezetünk hőcserélőn kerresztül a falban lévő csővezetékbe, így a háazt 19 ºC-ra le lehet hűteni, ami már túl hűvösnek bizonyult. A szabályozó rendszerrel a nyári hűtés energia-megtakarítása pedig összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint az egyre jobban terjedő elektromos légkondicionáIó berenedezéseknél. A ház hűtését egy 300 kW-os szivattyú végzi, napi kb. 6-12 órában (természetesen egy évben 20-40 napot, amikor elviselhetetlen a meleg)

2. rész

Egy másik ház építésénél is racionális energia hasznosítás volt a cél, csak ennél az épületnél pontosan az ellenkező építészeti megoldások játszottak szerepet, mivel itt egy 250m2-es egyszintes épületről van szó.

Minél gazdaságosabb építésre törekedtünk, és ennek érdekében 15 cm vastag vasbetonváz szerkezetet és 15 cm-es Ytong vázkitöltést használatunk. Ezekre a falakra került fel a monolit vasbeton födém, amely számítások alapján falfűtéshez használatos, de speciális elrendezéssel csőrendszert építettünk, a nyári hűtés és/vagy „légkondícionálás” céljára. Az épület külső falsíkjára dryvit hőszigetelést készítettünk, 15 cm-es hungarocell hőszigeteléssel. Az épület alatt 10 cm-es hungarocell szigetelés van, amely újrahasznosított hungarocellből készült, a padláson, illetve padlástérben pedig 30-35 cm vastagságú kőzetgyapot-szigetelés van.

A ház fűtését egy 24 kW-os gázkazán biztosítja, mely radiátoros rendszerű központi fűtést látja el melegvízzel. A radiátorokból a kazánba visszajövő melegvíz gyűjtője és a kazán közé szabályozó csap van beépítve, mellyel a radiátorokból visszatérő vizet négy további padlófűtéskorbe lehet elvezetni. A szabályozó rendszer sajátossága, hogy a radiátoros fűtés önállóan is tud működni, illetve ezen rendszerhez kapcsolható, így a padló hőcserélőjét és a kerengető szivattyúját megtakaríthattuk.

A fentiek alapján a radiátoros és padlófűtés-rendszer közös előnyeit együtt lehetett használni. A radiátorokkal gyors felfűtési lehetőséget teremthetünk, majd utána egy energiatakaréskos fűtési módra tudunk átállni.

A házba beépítettünk egy 7 kW-os kandallót, melyet elsősorban hangulata miatt választottunk. A kandallóbetét, mint kiderült, dekorációnak is igen esztétikus, de mint hőtermelő is kitűnően szerepel. Aki vállalja a kandallóval való fűtést, az jelentős megtakarítást érhet el, ha figyelembe vesszük, hogy a háztartásokban keletkező hulladék -amit egyébként drága pénzért szállíttatunk el – eléghető. Különösen a kertes házak vannak e tekintetben előnyös helyzetben.

A hűtésről még annyit, hogy a nyári kánikulában a meleg levegőtömegek felszállásakor a kihűtött vasbeton födémmel érintkezve visszahűlnek, ami fokozottan hozzájárul a kellemes belső hőmérséklet kialakulásához.

Tapasztalataink alapján a vázlatosan ismertetett rendszerek igen jól beváltak, nagymértékben fokozták az épületek használati értékét, egyben csökkentették az energiaellátás költségeit.

Eredeti cikk: mononlithaz